Gyártás réz wolfram ötvözet Az összetevők speciális technikát igényelnek az anyag nagy keménysége és sűrűsége miatt, valamint a feldolgozás során a volfrám kimerülése miatt. Íme a réz wolfram alkatrészek gyártásához használt elsődleges gyártási technikák:
Porkohászat
Keverés és turmixolás:
A réz- és volfrámporokat pontos arányban keverik össze a kívánt összetétel elérése érdekében (jellemzően 10-50 tömeg% volfrám).
Tömörítés:
A kevert porokat nagy nyomás alatt tömörítik (jellemzően hidraulikus vagy mechanikus présekkel), hogy a kívánt alakú és méretű zöld tömörítést kapják.
A tömörítési eljárásnak elegendő sűrűséget és egyenletességet kell elérnie a megfelelő szinterezés biztosításához.
Szinterezés:
A zöld tömörítéseket szabályozott atmoszférájú kemencében szinterelik a réz olvadáspontja alatti hőmérsékleten (jellemzően 1100-1200 °C).
A szinterezés során a porok egymáshoz kötődnek, ami szilárd, porózus szerkezetet eredményez, amelyet szinterezett előformának neveznek.
Beszivárgás (opcionális):
Egyes esetekben a szinterezett előformák másodlagos folyamaton eshetnek át, amelyet beszivárgásnak neveznek, ahol folyékony réz vagy más fémek szivárognak be a porózus szerkezetbe.
Ez javítja a sűrűséget, szilárdságot és hajlékonyságot, miközben csökkenti a porozitást.
Végső megmunkálás:
A szinterezés és esetleg beszivárgás után az alkatrészeket megmunkálják, hogy elérjék az alkalmazáshoz szükséges végső méreteket, tűréseket és felületi minőséget.
Az anyag keménysége miatt speciális megmunkálási technikákra lehet szükség, például elektromos kisüléses megmunkálásra (EDM) vagy köszörülésre.
Meleg préselés
Készítmény:
A réz- és volfrámporokat úgy keverik össze és keverik, mint a porkohászatban.
Meleg préselés:
A kevert porokat tömörítik és egyidejűleg melegítik nagyon magas nyomáson (jellemzően 100 MPa feletti) és hőmérsékleten (1200 °C felett).
Ez az eljárás teljesen sűrű CuW ötvözetet eredményez minimális porozitással és kiváló mechanikai tulajdonságokkal.
Utófeldolgozás:
A melegen sajtolt CuW alkatrészek végső megmunkálást vagy kikészítést igényelhetnek a kívánt specifikációk eléréséhez.
Elektromos lerakódás
Elektroformázás:
A rézvolfrám elektroformálható egy szubsztrátumra, így összetett formákat vagy vékony bevonatokat hozhat létre.
Az elektroformázás magában foglalja a réz-volfrám ötvözet elektromos lerakódását egy vezető tüskére vagy öntőformára, amelyet az öntőformától való elválasztás követ.
Megmunkálás
Hagyományos megmunkálás:
A CuW alkatrészek megmunkálhatók hagyományos módszerekkel, például esztergálással, marással, fúrással és köszörüléssel.
Az anyag keménysége és koptatóképessége miatt gyakran speciális vágószerszámokra és technikákra van szükség.
Csatlakozási technikák
Forrasztás:
Az alkatrészek összeilleszthetők keményforrasztási technikákkal, ahol a CuW-ötvözetnél alacsonyabb olvadáspontú töltőanyagot használnak az alkatrészek összekapcsolására.
A keményforrasztás gondos hőmérséklet-szabályozást igényel, hogy megakadályozza az olvadást vagy a CuW-ötvözet tulajdonságainak veszélyeztetését.
A réz wolfram alkatrészek gyártása magában foglalja a porkohászat, a melegsajtolás, a megmunkálás és egyes esetekben az elektroformázási és illesztési technikák kombinációját. Mindegyik módszer egyedi előnyöket kínál a végső alkatrész kívánt alakjától, méretétől és teljesítménykövetelményeitől függően. A megfelelő gyártási technika kiválasztása olyan tényezőktől függ, mint az alkatrész összetettsége, méretpontosság, gyártási mennyiség és speciális alkalmazási igények.
